nap&hold

nap&hold

A szerencse a szorgalmasok kiváltsága.....mondhatni aki szelet vet vihart arat..

2015. szeptember 17. - NapÉsHold

Alea iacta est – A kocka el van vetve.
Gaius Iulius Caesar (ie. 100-44) római államférfi, hadvezér

Politikai ellenfelei megelégelvén hatalmas népszerűségét, harctéri sikereit és a sikeres hadjáratok alatt példátlan méretűre duzzadt vagyonát, elhatározták, hogy bármilyen eszközzel is, de leszámolnak vele, ezért a törvényesség látszatát keltve Rómába idézték abból a tartományból, ahol mint kormányzó ténykedett és ahol hozzá hűséges serege tartózkodott. A korabeli római törvények alapján Itália területére nem tehette be a lábát római sereg, azokat a határok előtt fel kellett oszlatni. Ha Caesar ezt megtette volna, vagy seregét hátrahagyva lép vádlói elé, azonnali halálát lelte volna, így nem tehetett mást, mint hogy seregei élén indult el Rómába, ezzel megszegte a római törvényeket.

Erre utal a mondás, most már el vannak vetve a kockák, nincsen vissza út, azaz ami mostantól történik, visszafordíthatatlan. A kockajáték az unatkozó legionáriusok kedvelt időtöltése volt, így ezért használhatta a helyzetre Caesar, aki hadvezérként sok időt töltött katonái közt.

 

Tanmese... Level 1 ( A " királynő " meztelen )

"A hamisság és az igazság elmennek együtt fürdeni egy szép tóhoz. A hamisság - merthogy ilyen a természete - gyorsan kiúszik, fölveszi az igazság ruháját, és távozik. Mire az igazság is kitempózik, azt látja, hogy a parton már csak a hamisság ruhái vannak. Az igazság eltöpreng, mit csináljon. Végül úgy dönt, a hamisság ruháját nem veszi föl, ezért aztán meztelenül marad. Mivel a hamisság az igazság ruhájában jár, mi emberek rezzenéstelen arccal fogadjuk el, adjuk tovább, sulykoljuk másokba - és amikor az igazsággal találkozunk, az háborít föl. Rettenetesen kikérjük magunknak, dühösek leszünk rá, meztelensége indulatokat vált ki belőlünk, és minimum rászólunk, hogy öltözzön föl." Pál Feri: A szorongástól az önbecsülésig
 

A Hold színe-részlet-

Alkyoni Papadaki:
A Hold színe - részlet -

Tényleg olyan ritkák a boldog pillanatok?
- kérdezte aznap este a csillag.

A fa éppen leeresztette szempilláit, hogy kipihenje magát.
Megmozgatta az ágait, és álmosan felelte:
-Nem... nem. Nem annyira ritkák.
Csak hát... az emberek az eszükkel hajszolják azokat a pillanatokat.
Pedig az - hogy mondjam neked? - a szív ügye.

- Mesélj nekem a boldog pillanatokról!

- Hagyjál, most álmos vagyok.

-Mesélj! - erősködött a csillag. - Mesélj róluk.

- Egy fahéjas kalács nagyanyó ráncos kezében.
Egy pár sportcipő Fotisz ágya alatt.
Egy kagylóhéj Angeliki álmaiban...
Egy masni a hold színével...
Jó éjszakát! Ma este nagyon álmos vagyok.

- Adj nekem egy boldog pillanatot. Aztán hagylak aludni.

- Szeretlek! Nagyon!

- Jó éjszakát! - mondta a csillag leírhatatlanul boldogan.

süti beállítások módosítása